Éves lelkigyakorlatunkra 23 házaspárral pénteken este érkeztünk Leányfalura a Szent Gellért Lelkigyakorlatos házba. Vacsora után egy nagyon mély lelki tartalmú keresztúttal kezdtünk a ház kápolnájában. Ezután társasjáték és vidám beszélgetés következett.
Szombat reggel Lajos atya is csatlakozott hozzánk, és a délelőtt folyamán – nagyböjt lévén -Jézus megkísértéséről hallgattuk meg tanítását. Ezt az evangéliumi szakaszt tanulmányozva rámutatott, hogy az ember fizikai ösztönlény mivoltából kifolyólag élete során folyamatosan három alapvető kísértéssel néz szembe, melyek a birtoklásvágy, a hatalomvágy és a dicsvágy. A kérdés az, hogy számot tudunk-e vetni ezzel, és eljutunk-e az én központúságtól a te- ill. az Isten központúságig. Együttlétünket szentségimádással folytattuk, ahol az imádságos csendeket gitáros énekek törték meg. Mi így kapcsolódtunk a plébániánkon reggel 7 óta tartó egész napos szentségimádáshoz, ezzel is megélve testvéreinkkel az egységet. Ebéd után hosszú sétát tettünk a Duna-parton a ragyogó napsütésben, majd újabb tanítás következett, melyben Lajos atya vezetésével a délelőtti témát folytattuk. Beszéltünk a feltétel nélküli szeretetről és a zarándoklatokról is. Lajos atya felhívta a figyelmünket arra a tényre, hogy mindannyiunk életében ott van a Krisztus történet. Sebeket szerzünk, megaláztatás ér, szenvedés, veszteség, lemondás. Ezt egyikünk sem tudja elkerülni. A szentmise és a vacsora után egy nagyon szép Oscar díjas film, a „Montreáli Jézus” megtekintésére került sor, mely nagy benyomást tett mindannyiunkra. Újra társasjátékkal és beszélgetéssel zártuk a napot, miközben előkerültek a finom sütemények, a házi kolbász és a gyümölcs is. Másnap lehetőségünk nyílt arra, hogy meghallgassuk Lajos atyának a megtekintett filmmel kapcsolatos gondolatait, és hogy mi is megosszuk egymással, milyen érzések, észrevételek támadtak bennünk ennek a művészi alkotásnak a kapcsán, és hogy milyen tapasztalatokkal térünk vissza otthonainkba. A keresztút, a tanítások, és lelkigyakorlatunk végén ennek a filmnek a vetítése szép ívet adott ennek a három napnak. A vasárnapi szentmise ünneplése és egy finom ebéd után hazafelé vettük az utunkat.
Még valami említésre méltó történt. Szombaton a boldogságos Szűz Mária jegyesét ünnepeltük, és ezen a napon megszavaztuk, hogy csoportunkat új névre kereszteljük. Ezentúl Szent József házas csoport vagyunk!
Hálásan köszönjük Istennek ezt a tartalmas, szép együttlétet! Köszönjük Lajos atyának az idejét, a mély, értékes és logikus tanításokat! Hála testvéreinknek a sok szervezési munkáért és a zenei szolgálatért! Nagy öröm volt együtt lenni veletek!
Nagyböjti lelkigyakorlatunkon Jézus megkísértésének evangéliuma alapján az ember három alapvető kísértését jártuk körbe, melyek a birtoklásvágy, a hatalomvágy és a becsvágy. A boldogságos Szűz Mária jegyesét ünnepelve csoportunknak új nevet választottunk, mostantól Szent József házas csoport lettünk.
A Sarankó Pékség felajánlásából Karitász Csoportunk időről időre pékáru adományt szállít a gödöllői Hajléktalanszálló, valamint a Családok Átmeneti Otthona lakóinak. E hét szerdán egyik önkéntesünk vitt el négy zsák finomság-adományt, amit a Hajléktalanszálló lakói és az épp ügyeletben lévő dolgozója nagy örömmel fogadtak!
„Minden mulandó, csak a jócselekedetek maradnak meg.” „Ekkora szegénységet és bánatot látván, éreztem, hogy meghasad a szívem.” (Istenes Szent János)
Ma ünnepeljük Istenes Szent János (1495-1550) emléknapját, a kórházak, betegek és a gyógyítók Égi Pártfogójának ünnepét. 40 éves volt, amikor Granadában kórházat alapított, munkatársaival jóságosan gyógyított minden rászorulót, és később megalapította a Betegápoló Irgalmasrendet. A hospitalitás, a betegekkel való törődés, az irgalmas és együttérző Krisztussal való azonosulás kifejeződése – ez lelkiségének lényege.
Kozma Imre atya szerint „Istenes János munkásságának alapját jelenti az, hogy meghallotta a szív hangját, amely hangot az értelem nem képes felfogni.”
Kedves Testvérek!
