A pápa Magyarországon tett látogatásának második napján a Papp László Budapest Sportarénában 11.000 fiatal előtt mondott beszédet. Ebből idézünk néhány gondolatot.
[distance1]
„Isten mindig megbocsát! Ne feledjétek!
Aki mer, az nyer!
Két lépés:
1. Tűzz ki magas célokat! Érzed, hogy jó dolog szeretni az Urat, nagy családot alapítani, segíteni a rászorulókon? Haladj előre, ne gondold, hogy ezek elérhetetlen vágyak, hanem fektess az élet nagy céljaiba!
2. Eddz! Hogyan? Párbeszédben Jézussal, aki a lehető legjobb edző. Ő meghallgat téged, ő motivál, ő hisz benned, tudja, hogyan hozza elő belőled a legjobbat. És mindig arra hív, hogy csapatjátékos legyél: soha ne egyedül, hanem másokkal együtt!
[distance1]
Ne féljetek szembeúszni az árral, találjatok mindennap időt a csendre, hogy megálljatok és imádkozzatok. Ma minden azt mondja nektek, hogy gyorsnak, hatékonynak, gyakorlatilag tökéletesnek kell lennetek, mint a gépek! De nem vagyunk gépek!
A csend nem arra való, hogy a mobiltelefonokra és a közösségi médiára tapadjunk; nem, kérlek titeket: az élet valódi, nem virtuális, nem egy képernyőn folyik, hanem a világban! Az élet a világban zajlik!
[distance1]
Íme, ide vezet a hit: az adakozás szabadságához, a nagylelkűség lelkesedéséhez, a félelmek legyőzéséhez, az önmagunk kockára tételéhez! Barátaim, ti mind értékesek vagytok Jézus számára, és számomra is!”
A találkozón ott voltak a gödöllői fiatalok is!
[distance1]
📷Pici atya

Április 29-én Európa társvédőszentjére, Sienai (ejtsd: Sziénai) Szent Katalinra (1347-1380) emlékezünk, az ő közbenjárását kérjük.

Sienában született, Benincasa gyapjúfestő huszonötödik gyermekeként. Már 7 éves korában voltak misztikus látomásai. Katalin alázatból nem lépett kolostorba, és nem is lett soha apáca. A Sienában élő domonkos harmadrendi nővérek (mantelláták) között akarta szolgálni Isten dicsőségét és felebarátai üdvösségét. A nővérek azonban elutasították a kérelmét azzal, hogy ők csak özvegyeket vesznek föl, a fiatal lányoktól félnek, mert botrányt hozhatnak rájuk. Katalin ennek ellenére, változatlanul kitartott kérése mellett, s végül befogadták a nővérek.
Kemény, vezeklő életet élt, szolgálta a szegényeket és betegeket. Abban a békétlen időben, amelyben élt, sokat fáradozott a megbékélésért. Világi és egyházi vezetők tanácsadója volt, olyan „lelki hatalmasság”, akivel számolni kellett. Sokat tett azért, hogy a pápa Avignonból hazatérjen Rómába (1377) és azért, hogy az Egyház bensőleg is megújuljon. Írásaival nagy hatást ért el. Ezek az olasz irodalom klasszikusai közé számítanak. Legfontosabb műve a „Dialógus”.
1380. április 29-én, 33 éves korában halt meg súlyos betegség következtében.
[distance1]
II. Piusz pápa avatta szentté 1461. június 29-én. 1939-ben lett Itália védőszentje Assisi Szent Ferenccel együtt, 1970-ben pedig Avilai Szent Terézzel együtt egyházdoktorrá avatták. Szent II. János Pál pápa 1999-ben Svéd Szent Brigittával és Edith Steinnel együtt Európa társvédőszentjévé nyilvánította.
[distance1]
Sienai Szent Katalin imája a Szentháromsághoz
[distance1]
Szentlélek, jöjj a Szívembe!
Hatalmaddal vonj magadhoz, igaz Isten!
Krisztusom, adj nekem szeretetet félelemmel!
Őrizz meg minden rossz gondolattól,
gyullassz fel a te legédesebb szerelmeddel,
hogy minden gond könnyűvé váljék!
Szent Atyám, én édes Uram,
segíts engem minden cselekedetemben!
[distance1]
Örök Szentháromság, aki fényesség vagy,
add, hogy lelkem részesedjék
a te világosságodban!
Te, aki tűz vagy, részesíts magaddal a tűzben,
s ebben a tűzben egyesítsd akaratomat a teiddel.
Te, aki bölcsesség vagy,
add meg lelkemnek azt a bölcsességet,
hogy fel tudja ismerni
és meg tudja különböztetni a te igazságodat.
Te, aki erő vagy, adj lelkemnek erőt;
legyen annyira erős, hogy se a gonosz lélek,
se teremtmény ne tudja megfosztani erősségétől.
Ámen.
[distance1]
Istenünk, te Sienai Szent Katalin szívében fellobbantottad az istenszeretet tüzét, hogy szemlélje Krisztus Urunk szenvedését, és Egyházad szolgálatára szentelje életét. Közbenjárására add, hogy akik részesedünk Krisztus szenvedésében, mindörökre ujjongjunk dicsősége kinyilvánulásakor. Ámen.
Április 25-én Szent Márk (Kirenaika, 14 – Küréné, 72) evangélista és vértanú ünnepe van.[distance1]
Áron főpap nemzetségéből származott. Eredetileg Johanannak (János) hívták, de mivel nem zsidók között térített, latin nevén (Marcus) vált ismertté Márk. Édesanyját Máriának hívták. Barnabás unokaöccse volt. Jézusnál 10-15 évvel lehetett fiatalabb, rokoni vagy baráti kapcsolatban voltak Jézus családjával. Szintén a hagyományból sejtjük, hogy az ő házukban tartotta meg az Úr az utolsó vacsorát (Mk 14,13-16), és valószínűleg ő volt az az ifjú, aki ruha gyanánt magára kapott takaróját hátrahagyva menekült el a Jézust hurcoló katonák kezeiből (Mk 14,51). Jézus feltámadása után Márk anyjának háza lett Péter szállása. A jeruzsálemi keresztények az első pünkösd után az ő házukban tartották összejöveteleiket. Az ifjú Márk az elsők között lehetett, akik Jeruzsálemben megkeresztelkedtek. Péter ezért mondhatja őt a fiának (1Pét 5,13). Szent Péter a házukba ment csodás szabadulása után: „elment Máriának, a Márknak nevezett János anyjának házába, ahol sokan együtt voltak és imádkoztak”. (ApCsel 12, 12).[distance1]
Péterrel Rómába utazott, titkára és görög tolmácsa volt. Leírta Szent Péter evangéliumhirdetését. Amikor Júdeában éhínség támadt, az antiochiai egyház a jeruzsálemiek segítségére sietett, és Pál apostol Barnabással együtt vitt nekik adományt. Márk anyjának házában szálltak meg. Amikor visszaindultak Antiochiába, magukkal vitték Márkot is, akit alkalmasnak tartottak arra, hogy segítségükre legyen az apostoli munkában. Barnabással Ciprus szigetére ment.
Az apostolfejedelmek vértanúsága után Egyiptomba ment, hogy az ottani pogányokat a keresztény hitre térítse. Márk nevéhez fűződik a kereszténység egyiptomi elterjedése; ő az egyiptomi kopt ortodox egyház megalapítója. Alexandria első püspöke lett, tizenkét éven át szolgált az egyiptomi keresztények közösségében.[distance1]
Alexandriában a húsvéti liturgia végzése közben támadták meg, vértanúhalált szenvedett. 310 körül sírja fölé templomot emeltek. Márk ereklyéi Velencébe kerültek a IX. században, azóta ő a „tenger királynőjének” védőszentje. A velenceiek mint védőszentjüket tisztelik.
Egyházunk Szent Márk ünnepéhez kapcsolódóan végzi a búzaszentelést.[distance1]
Istenünk, te Szent Márk evangélistát kiválasztottad az evangélium hirdetésének fönséges hivatására. Kérünk, nevelj minket tanításával, hogy hűségesen kövessük Krisztus példáját. Ámen[distance1]
A magyar egyházban április 24-én emlékezünk meg a középkor egyik leginkább tisztelt szentjéről, a tizennégy segítőszent egyikéről, Szent Györgyről.
[distance1]
György történelmi személy volt. Diocletianus császár keresztényüldözése alatt, de mindenképpen a konstantini fordulat (313) előtt halt vértanúhalált Lyddában. Életéhez és vértanúságához sok legendás elem kötődik. Ezért az 5. században még Gelasius pápa is kijelentette, hogy György egyike azoknak a szenteknek, „akiknek tetteit csak Isten ismeri”.
A földművelők és a katonák patrónusuknak tekintik. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Tisztelete a középkori Európában volt a legerősebb: a lovagok és a zarándokok oltalmazójának tekintették. Különösképpen a középkori Angliában volt nagy kultusza.
[distance1]
A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.
Ünnepe időjárásjósló nap is volt. Ekkor történt a pásztorok, kocsisok, cselédek elszegődése az évre, továbbá a városi és falusi tisztújítás is.
A cserkészmozgalom alapítója, Lord Robert Baden-Powell of Gilwell Szent Györgyöt állította modellül a felnövekvő generáció tagjai és vezetőik elé felekezeti hovatartozástól függetlenül. Minden cserkész számára példaértékű az ideális lovagi erényeknek Szent György által gyakorolt formája: megingathatatlan hittel, reményteli szívvel segíteni másokon, a szegényeken, a védteleneken. A cserkészköszöntés kézjelében a hüvelykujj takarja a kisujjat, ami azt jelképezi, hogy „az erősebb védi a gyengébbet”. Világszerte ezen a napon újítják meg a cserkészek fogadalmukat, amelyben Isten, haza és embertárs szolgálatára kötelezik el magukat.
[distance1]
Istenünk, magasztaljuk isteni hatalmadat, amely erőt adott Szent Györgynek,
hogy kövesse a szenvedő Krisztust. Gyöngeségünkben legyen számunkra erőforrás az ő példája. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.[distance1]

Április első szombatján templomunkban lelkinapon készülhettünk húsvét megünneplésére.
Reggel 9 órától a kihelyezett oltáriszentség segített nekünk lelkileg is megérkezni. A szentségimádást Pici atya imádsággal és közös énekléssel kísérte.
Utána két elmélkedést hallhattunk, amelyeknek az irgalmasság volt a témája. Joel atya arra kért minket, gondoljuk át, milyen kép jut eszünkbe, amikor meghalljuk az Isten irgalma szót. Páran meg is osztottuk ezt a többiekkel, amiből kiderült, hogy az emberi tapasztalatok összessége fogja megértetni velünk, mi az Isten irgalma. Az atya arra buzdított minket, hogy gondolkozzunk el a következő kérdéseken: Te meg tudsz-e magadnak bocsátani? A szentgyónásban Isten irgalma segít-e neked a mindennapokban? Hogyan kell szeretni magunkat és a felebarátot? Ennek az irgalomnak a lenyomata jelen van a közösségünkben? A pap megerősített, hogy mi, keresztények abban hiszünk, hogy ennek az egyháznak élő kövei vagyunk, hogy valóban helyünk van mindannyiunknak.
A tanítás után Joel atya arra hívott minket, hogy szemléljük a feszületet, és fogadjuk be az Istent úgy, ahogy van. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a szent három napon történő eseményekben keressük meg, Isten mit mond nekünk, és engedjük annyira közel magunkhoz, amennyire csak lehetséges!
Rövid szünet után az elmélkedést Lajos atya folytatta az irgalmasság testi és lelki cselekedeteivel. Idézte a Máté evangélium 25. fejezetét az utolsó ítéletről, amelyben Isten az embereket a jobbjára, illetve a baljára állítja aszerint, ahogy életükben embertársaikkal bántak. Jézus itt párhuzamot állít az Istenhez és az emberekhez fűződő viszonyunk között. Ez tükröt tár elénk, hogy megvizsgálhassuk, milyen az istenkapcsolatunk. Hogyan tudnám a hitemet az életbe átültetni? „Nézd meg a hétköznapjaidat, és meglátod, mekkora a hited!” Az igazi kapcsolatok attól fognak növekedni, mennyire tudunk a másik számára megnyílni. Lajos atya az istenkapcsolatot is, mint a szoros emberi kapcsolatokat, a bensőséges, intim kapcsolathoz hasonlította, melyben először ott a kíváncsiság, aztán elkezdünk érdeklődni a másik iránt, egyre többet vele lenni, beszélgetni, négyszemközt találkozni, egyre mélyebben megismerni. Az ilyen kapcsolatban egy idő után szavak nélkül is értjük egymást, amikor már csak az egyszerű jelenlét van, az, hogy ott vagyok veled. Istenhez is így kerülünk egyre közelebb. Ennek első lépcsője a lelki út, a másik a Szentírás olvasása. Ezeket átelmélkedve Lajos atya arra kért, nézzük meg, hogy itt és most hol állunk az emberi kapcsolatokban!
Zárásképpen medjugorjei keresztúton követhettük végig Jézust a szenvedések útján.
Hálásan köszönjük az atyák felkészülését, a tartalmas, értékes tanításokat! Bízzunk benne, hogy az ezen a napon kapott lelki útravaló kitart majd a szent három napon – és még jóval tovább, utána is!

✍️Simon Erika

 

 

Nagycsütörtök este kb. 40-en vettek részt a fiatalok keresztútján. Köszönet érte a szervezőknek!

Március 28-án volt az Adománypont szentelése.
[distance1]
Az Adománypont immár nem csak egy kis üzlethelyiség a Palotakerten, ahol tartós élelmiszert és ruhát kaphatnak a rászoruló családok.
Az áldás a legfőbb Jót közvetíti, Őt visszük az embereknek, és az Ő segítségével, legjobb tudásunk szerint támogatjuk a szükséget szenvedőket.
[distance1]
„Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek.” /Mt 25,35-36/
[distance1]
Köszönjük Pici atyának, József atyának és Piusz atyának ezt a délutánt!
[distance1]
A nagyböjti időszak péntekjeihez hozzátartozik a keresztút, amire templomunkban minden héten egy vagy több csoport közösen készül. Március 24-én egészen különleges élményben lehetett részünk. Rendhagyó keresztutat járhattunk végig. Nem mondtuk el a szokásos imádságokat, csak a padokban ülve csendesen, szívünket és lelkünket kitárva voltunk tanúi Jézus passiójának. Liszt Ferenc Via Crucis című műve nem hangverseny keretei között hangzott el, hanem a liturgiába ágyazva. A híres zeneszerző ezen művét soha nem mutatták be életében, először 1929 nagypéntekén adták elő a budapesti Belvárosi plébánián, 2023-ban a nagyböjt ötödik péntekén pedig a Szentháromság plébánián Gödöllőn. A karzaton helyet foglaló Gödöllői Vegyeskart Pechan Kornél vezényelte, az orgonán Ács Dávid kántorunk játszott. Az egyes stációknál a falra vetített képek és a latin nyelven előadott dalok segítettek Jézus szenvedésének útját végigkísérni. Gyönyörű és egyben megrázó volt hallani háromszor is ugyanazt a dallamot és a férfiak szájából elhangzó kiáltást: „Jézus elesik!” Mind a férfi, mind a női kórus hangja tisztán csengett, betöltötte a templom falait és kitágította a szívünket. Nagyon felemelő érzés volt! Hálásan köszönjük ezt a szép új kezdeményezést és a résztvevők munkáját, amivel felkészültek erre az estére!Bízunk benne, hogy ez az előadás hagyománnyá válik templomunkban!
[distance1]
✍️Simon Erika
A fotó a Bory-várban készült.

Második alkalommal szerveztünk templomunkban keresztutat gyermekek számára. Az idei évben is sokan csatlakoztak Jézushoz, hogy Vele együtt járják végig a keresztút állomásait.

Köszönet a szervezőknek és minden Jézussal együtt járó gyermeknek és felnőttnek!